Az Internet egy világhálózat, amely nonprofit jelleggel mûködik. Ez számtalan elõnnyel és hátránnyal jár. Az elõnyök az ingyenes (vagy majdnem ingyenes) használatban testesülnek meg. A hátrányok elsõ ránézésre nehezen látszanak, bár néhány napnyi használat után úgy érezzük, hogy egy végtelen, táblák nélküli útvesztõbe érkeztünk, ahol ha tudjuk, hogy hol keressük az információt, amire szükségünk van, akkor szinte korlátlan mennyiségben juthatunk hozzá, ha nem, akkor reménytelen a helyzetünk. A struktúrálatlanság nagy hibája az internetnek, de ez az utóbbi idõben javulni látszik. (Kérdés, hogy hogyan tudja követni a "net"-be kapcsolt gépek számának exponenciális növekedését.) Az Internet sajátos mûködési szabályzata a netiquette (n-et-ikett). Ebben le vannak írva azok a szabályok, amelyeket minden, hálózatot használó user-nek be illik tartania. Ezt a szabályzatot az egyes intézmények - általában az erõforrások szûkös volta miatt - szigorítják.
Az internetben minden gépnek
van egyedi, 4 byte-os címe. Ez a cím a fizikai cím.
A megjegyezhetõség kedvéért a négy byte-ot
decimálisan, pontokkal elválasztva írjuk le, valahogy
így: 193.225.220.130 Azt, hogy a címek között ne
legyenek ütközések, azaz egyediek legyenek, nemzetközi
szervezetek koordinálják - elég sikeresen, Magyarországon
pedig még lassan is, bár egyre jobb a helyzet. A fenti cím
azonban kissé megjegyezhetetlen lenne számunkra, ezért
minden egyes gépnek adományozható egy vagy több
logikai cím/név. Ez a cím is több részbõl
áll és szintén pontok határolják az
egyes részeket. Például: vangogh.nejanet.hu
(= 193.225.220.130)
A logikai cím szinte minden
esetben gépnév.domain-név alakú, ahol
a domain-név (domain=terület, tartomány) állhat
több ún. subdomain-bõl. Az iskola domain neve:
nejanet.hu (Neumann János Network, ami szerintem elég
pocsékul hangzik, de legalább nem én találtam
ki). A vangogh.nejanet.hu
úgy értelmezendõ, hogy az adott gép lokális
neve vangogh, amely a hu nevû (legfelsõbb szintû) domain
nejanet nevû subdomain-jében helyezkedik el. (Jobbról-balra
olvasva: a gép Magyarországon van egy olyan intézményben,
melynek nevére utal a nejanet szó, és lokális
neve vangogh.) Hasonlóan értelmezhetõ a gemini.ektf.hu
(az ektf az Eszterházy Károly Tanárképzõ
Fõiskolát jelenti).
A cím végén levõ
domain név az országot jelenti, kivételt képez
az USA, ahol hét domain is van:
.edu (education/oktatás)
.com (communication),
.gov (goverment / államigazgatás),
.mil (military/hadsereg).
.net (hálózati
szolgáltatók).
.org (non-profit szervezet).
.int (nemzetközi szervezet).
Ma már azonban egyre másra jelennek meg olyan címek, amelyekbõl egyáltalán nem deríthetõ ki semmi az intézményrõl.
Feladat: próbáljuk meg megfejteni az alábbi címeket:
ursus.bke.hu almos.vein.hu mars.sztaki.hu ftp.kfki.hu ftp.microsoft.com ftp.mcafee.com ftp.watcom.on.ca ftp.voa.gov ftp.univien.ac.at mercedes.deTermészetesen - mivel a hálózat alsó szintjei a fizikai címekkel dolgoznak - kell, hogy legyen valamilyen automatizmus a logikai címek fizikai címekké történõ transzformálására. Ez a mechanizmus a name-server. A name-server nem más, mint egy olyan szerver (általában egy, az adott régió által közvetlenül elérhetõ gépen futó program), amely egy folyamatosan karbantartott adatbázis alapján egy logikai címhez megadja annak fizikai megfelelõjét. A name-server az iskolában a vangogh nevû gépre van installálva és a tanáriban ontja a meleget, mivel - természetesen - éjjel-nappal mûködik, kivéve amikor jön a „kék halál" és leáll. Szerencsére ez ritkán van és mellékesen jegyzem meg, hogy van másodlagos name-server-ünk (ez nem a magyar nyelvtan szabályai szerint van leírva) is a SZTAKI-ban.
A teljes hálózat kliens/szerver
architektúrára támaszkodik, azaz minden szolgáltatásához
kell egy kliens és egy szerver program. Azaz amikor igénybe
akarunk venni egy szolgáltatást, akkor kell, hogy rendelkezzünk
egy kliens programmal, amikor azt szeretnénk, hogy a gépünk
nyújtson egy adott szolgáltatást, akkor installálnunk
kell egy megfelelõ szerver-programot. A szerverek persze csak olyan
gépek lehetnek, amelyek operációs rendszere megengedi
a multitasking-ot (vagy azon idõ alatt, míg a gépünk
szerver módban van, más programot nem futtathatunk rajta...).
Ahogyan már említettem
az iskola domain neve a nejanet, persze valójában
csak subdomain, mivel a hu is egy domain. Szóval a lényeg,
hogy nejanet.hu és innentõl kezdve domain lesz és
kész. Az iskola kapott egy ún. C osztályú
címet: 193.225.220.0. Ez az jelenti, hogy a 0 helyén tetszõleges
számokat használhatunk és mivel 1 byte-on 256 db számot
lehet tárolni, így elvileg 256 számítógépet
lehet ezzel a C osztályú címmel megcímezni.
Ez jól hangzik, de nem igaz, mivel a 0-t és a 255-öt
nem szabad használni, így marad a 254. Mivel azonban az iskolai
hálózat szegmensekre ( mondjuk alhálózatokra)
osztható, és nem minden gép 1 teremben van (és
még más miatt is) valójában kevesebb gépnek
osztható ki cím, de ezt most hagyjuk. Ha megfigyelted, akkor
láthattad, hogy minden iskolai gép fizikai címe így
kezdõdik: 193.225.220. A szervereknek azonban nem csak címe,
hanem neve is van. Erre azért van szükség, mert a szervereket
gyakran meg kell valahogy szólítani, és mennyivel
kellemesebb a Picasso, mint a 193.225.220.131.
Az Internetnek létezik egy (meg még ki tudja mennyi) másik definíciója is, mely szerint az Internet az egész világra kiterjedõ hálózat, mely szolgáltatásként kínálja a levelezést, file-ok gépek közötti mozgatását, távoli gépek használatát, vitacsoportokba való bekapcsolódást, szoftverek megosztását, és a másokkal való beszélgetést.
Nézzük végig részletesen az Internet által nyújtott legfontosabb szolgáltatásokat!
Bármilyiket választod, a következô fontosabb
funkciók közül választhatsz:
A levelezô rendszerek számítógépünk levelezési funkciójának bekapcsolásakor (néha már azt megelôzôen is) tájékoztatnak arról, hogy érkezett-e új levelünk, illetve van-e postaládánkban elolvasatlan levél. Az eleve érdektelennek látszó leveleket törölhetjük, de leggyakrabban csak elolvasásuk után döntünk sorsukról.
Ha a beérkezett levél megítélésünk szerint mások érdeklôdésére is számot tarthat, továbbíthatjuk azt egy vagy több címre. Ezt tehetjük a levél változatlanul hagyásával, vagy részleges átszerkesztésével. Az elôbbihez csak a továbbítási címet kell megadnunk.
Igen hasznos a reply funkció, amelynek segítségével
nem kell válaszunkban a megválaszolandó levél
feladójának címét beírnunk, mivel a
választ automatikusan ô kapja. Az eredeti üzenet (ha
azt a levélbe kívánjuk foglalni) általában
a sor elején álló ">" jelek kíséretében
jut el a címzetthez.
:-) Normál mosoly, gúnyos vagy vicces kijelentés esetére. Jelentése: "ez nem komoly!".
;-) Kacsintó mosoly kacér vagy gúnyos megjegyzéshez.
:-( Rosszalló mosoly.
Az ilyen gépek operációs rendszerei például a UNIX, VM/CMS, VMS, stb. Határeset a Netware. A Novell Netware szerverek általában csak háttértároló kapacitásukat osztják meg más gépekkel, a felhasználói programok azon a gépen futnak, aminek a monitorja elôtt ülünk. Nem így például a UNIX, ahol az a gép, amelyik elôtt ülünk mindössze csak látszólagos terminálja a szervernek. Ezt úgy kell elképzelni, mintha a monitorunk, és a billentyûzetünk egy "nagyon hosszú kábel" segítségével a távoli szerverbe lenne becsatlakoztatva. Ezt a kapcsolatot az Internet fizikai összeköttetése, és az arra közvetve épülô, ún. virtuális terminál (TELNET) protokoll biztosítja (ld. kisszótár). Ilyen nálunk a SUN Sparc Server 20, azaz a Picasso, címe 193.225.220.131.
Egy ilyen accounthoz mindjárt tartozik egy postafiók is. Az elektronikus levelezésben azért hívják a leveles- vagy postaládát postafióknak, mert eredetileg hangsúlyozni akarták, hogy a levél nem jön házhoz, "érte kell menni". Azzal egyelôre nem foglalkozunk, hogy hol is van ez a postafiók a szerveren és hogyan néz ki.
Kell ezenkívül még egy levelezôprogram - MUA. A MUA (Mail User Agent) egy olyan program, aminek segítségével könnyen és egyszerûen végezhetünk mûveleteket a beérkezett vagy elküldendô leveleinken. A MUA-k szerves része a szövegszerkesztô. A korszerû levelezôprogramok külsô szövegszerkesztôket is tudnak használni, amiket a saját ízlésünknek megfelelôen választhatunk ki. Elôre megírt leveleket is nagyon egyszerûen lehet elpostázni a hálózaton keresztül, de érdemes megtanulni annak az operációs rendszernek egy szövegszerkesztôjét is, amelyikben a levelezôprogramot futtatjuk.
A MUA a leveleinket egy ún. MTA-nak (Mail Transfer Agent) adja át, mert a MUA-ek nem foglalkoznak szállítással és kézbesítéssel, ez az MTA-ek dolga. MTA-ek végzik a levelek átadását egyik szerverrôl a másikra, és ôk juttatják célba a leveleinket, vagy dobják ôket vissza, ha ez nem sikerül nekik. Egy átlagos levél általában több MTA-en is keresztülfut, mire célba ér.
Az Interneten a különbözô gépeken (host -okon) futó programok - így az MTA-ek is - protokollokat használva kommunikálnak egymással. A protokoll olyasmi, mint az emberi érintkezésben a nyelv és a viselkedési konvenciók. Az Interneten az MTA-ek szinte kivétel nélkül
SMTP (Simple Mail Transfer Protocol) - újabban ESMTP - "nyelven" társalognak egymással. Az SMTP-ben például az üzenet végét egy üres sor elejére tett egyetlen pont jelzi. Ilyen szabályok és a levélátadás során használt parancsok leírásának gyûjteménye az SMTP.
Elôször a címzett és a feladó került rá a levélre, késôbb borítékot kapott, majd a kézbesítô hivatal is ellátta saját "kézjegyével". Így történt ez az elektronikus levél esetében is. Ma már rengeteg különbözô boríték van forgalomban. Van egy-kettô, amelyik különösen elterjedt, vagy egy-egy országra jellemzô...
Magyarországon a legelterjedtebb az RFC#822 (Standard for ARPA Internet Text Messages) nevet viselô boríték és levélforma. Egyetlen közismert nevét az ôt definiáló dokumentumról kapta, így ismeri a világ. Az RFC#822-t 7 bites standard ASCII szövegsorokat tartalmazó üzenetek továbbítására tervezték. Ez a késôbbiekben hátrányos tulajdonságaként jelentkezett, és több különbözô kiegészítô megoldás megszületését vonta maga után. A fontosabbakról késôbb részletesen is szó lesz.
Az RFC#822 azonos módon kezeli a borítékot (header) és az üzenetet (message vagy body). Ezt úgy kell érteni, hogy az egész levél egyetlen adatállomány, ahol a boríték ugyanolyan ASCII szöveg típusú sorokból áll, mint maga az üzenet. A kettô határát mindössze egyetlen üres sor jelzi. Látni fogjuk majd, hogy ennek nem feltétlenül kell így lennie, és léteznek ennél esetleg elônyösebb megoldások is. Hogy mégis miért olyan jelentôs ez a levélformátum? Mert széles körben elterjedt szerte a világon. Magyarországon szinte csak ez használatos az Interneten való levezésben.
Nézzünk meg példaként rögtön egy egyszerû RFC#822-es levelet!
From: Fekete Vajk <vajk@goliat.eik.bme.hu> To: root@muff.sch.bme.hu (Revoy Andras) Date: Fri, 22 Dec 1995 15:06:46 +0100 Subject: Udvozlet Szia Cakes! Boldog karacsonyt es kellemes uj evet kivanok! VajkLátszik, amint a borítékot az üres sor követi, majd az üzenet. Felmerülhet a kérdés, hogy vajon az üzenet, és egyben az egész levél végét mi jelzi? A válasz nem egyértelmû. Attól függ, hogy a levélküldés melyik szakaszában nézzük. Amíg a levél nem "indult el" (a szövegszerkesztôben vagy a háttértárolón van), egy egyszerû fájlvége (EOF) jel. Amikor egy MTA (mailer) adja át egy másiknak, akkor az üzenet vége lehet például egy üres sorban elhelyezett egyetlen pont. A címzett bejövô postafiókjában (leggyakrabban egyetlen fájl) pedig elôfordul, hogy 4 db ESC jel.
From: Fekete Vajk <vajk@goliat.eik.bme.hu>mezô így is írható:
From: Fekete Vajk <vajk@goliat.eik.bme.hu>de így írva már két mezôt jelent:
From: Fekete Vajk <vajk@goliat.eik.bme.hu>A mezô mindig a mezônévvel kezdôdik, amelyben nem lehet szóköz karakter, és nincsenek megkülönböztetve a kis- és a nagybetûk, így a "CC" és a "Cc" azonos mezôt jelölnek. A mezônevet ':' követi, majd a mezôbél. Egyes mezôkben (például Subject, Comment) a mezôbél felépítése érdektelen.
Más mezôk esetén () között megjegyzések szerepelnek, az "" közé tett szöveg önmagát jelenti. A szóközök az értelmezésben nem játszanak szerepet - ellentétben egyes speciális karakterekkel (, . : @ " < > stb.). Például a
":sysmail"@ Some-Group. Some-Org, Muhammed.(I am the greatest) Ali @(the)Vegas.WBAmezôbôl a
:sysmail@Some-Group.Some-Orgés a
Muhammed.Ali@Vegas.WBAcímek olvashatók ki. A speciális karaktereket tartalmazó szövegeket "" jelek közé kell tenni. A CR (kocsi vissza), \ , () , stb. jelek elvesztik hatásukat, ha elôttük \ szerepel. Ilyen mélyreható elemzésekre a mindennapi levelezésben szerencsére nemigen van szükség, de nem hátrány ismerni a levelezô rendszereink mûködésének alapjait.
Fejrészmezôk
From: A feladó címe. Csak egy lehet belôle a borítékon. A MUA-ek (levelezô programok) automatikusan létrehozzák és kitöltik ezt a mezôt. értelmezését részletesen egy következô szakasz mutatja be. To: Az üzenet elsôdleges címzettje(i). Vesszôvel elválasztva több cím is szerepelhet benne. Cc: Másodlagos címzett(ek). Használata teljes egészében megegyezik a "To" mezôével. Bcc: Az ebben a mezôben szereplô címzettekrôl az elsôdleges és másodlagos címzettek nem szereznek tudomást, de az üzenetet ugyanúgy megkapják ezek a címzettek is. Lcc: E mezô segítségével elegánsan kezelhetôek körlevelek, listák, ugyanis az itt felsorolt címzettek helyett csak a "To" mezô tartalmát (utána ":"-ot kell rakni), vagy ennek hiányában egy "Undisclosed recipients" üzenetet fognak látni a címzettek. (Pine v3.92 funkció) Subject: A levél témája vagy címe. A mezôben szabadon használható bármilyen (0-127 kódú) ASCII karakter. Megadásával megkönnyítjük a levél címzettjének az eligazodást a levelei között. A levelezô programok reply (válasz) funkciója gyakran automatikusan kitölti a megválaszolt levél azonos mezôje alapján. A "Re: Buta kérdés" típusú subjectek például tipikusan a "Buta kérdés" témájú levelekre adott válaszokat jelzik. Keywords: A téma szerinti keresést megkönnyítô kulcsszavak. Comments: Megjegyzés. Date: A levél elküldésének dátuma és pontos ideje. Általában automatikusan kitöltik küldéskor a levelezôprogramok. Fontos, hogy egységes legyen a formátuma, mert a fogadó oldalon gyakran e mezô alapján rendezik a MUA-ek sorba a leveleket. A "Fri, 22 Dec 1995 15:06:46 +0100" tartalmú mezôbôl megtudható, hogy a levelet 1995. December 22-én, pénteken indították útjára, helyi idô szerint 15 óra 6 perc 46 másodperckor, és a helyi idô 1 órával jár elôbbre a greenwichi idônél. Message-Id: A levél egyedi azonosítója. Received: Honnan (from ...), milyen protokollal (with), milyen fizikai közegen keresztül (via), mikor stb. érkezett a helyi MTA-hez (by ...) a levél. Ebbôl a mezôbôl lehet több is, aszerint, hogy hány gépen jött keresztül a levél. Resent-From: Az a postafiókcím, ahonnan a levél a végsô címzetthez érkezett. A Resent- kezdetû sorok azt jelzik, hogy a levelet valaki (Resent-From:) továbbította (forwardolta) a Resent-To: ill. a Resent-Cc: címekre a Resent-Date: idôpontban. Priority: Fontosság. Akkor van jelentôssége, ha pl. a címzett postafiókját kezelô gép gyakran nem érhetô el. Sender: Ha például a mindenkori köztársasági elnök - aki a titkárnôjén keresztül levelezik - e-mailt ír a miniszterelnöknek, akkor az ô címe kerül a From: mezôbe, a titkárnôjének a címe pedig a Sender: mezôbe. Reply-To: Annak a postafióknak a címe, ahová a választ várják. (Levelezési listáról származó levelekben itt gyakran a lista címe szerepel.) In-Reply-To: Annak a levélnek az egyedi azonosítója, amire ez a levél a válasz. References: Egyéb hivatkozott üzenetek. Encrypted: Index a titkosító kulcs táblázatba. X-... X.400-as mezôk vagy egyebek, amiknek az RFC#822-ben nincsen megfelelôjük. X-Pmrqc: A PMAIL ezzel a mezôvel kér nyugtát az üzenet elolvasásáról. Ha a fogadó félnél is be van kapcsolva a megfelelô opció, a levél olvasásakor a címzett levelezôprogramja automatikus üzenetet generál az X-Confirm-Reading-To: címre, biztosítva a feladót arról, hogy a levelét nemcsak megkapták, de el is olvasták. Levelezési listára való postázáskor bekapcsolása súlyos vétek, mert a válasz általában a Reply-To: alapján a listára érkezik - sok bosszúságot okozva ezzel a lista olvasóinak. PMAIL-lel levelezôknél nagyon gyakori hiba (!) USENET Newsgroup, Path, Followup-To, References, Summary, News mezôk: Keywords, Distributions, Organization, Lines, Expires, Approved, Control ... MIME mezôk: MIME-Version, Content-Type, Content-Transfer-Encoding, Content-ID, Content-Description
Az UU
Az egyik legelterjedtebb "trükközés" az UU
kódolás. Sajnos nem szabványos, hanem több, egymással
inkompatibilis verziója létezik, és a DOS alatt UUENCODE.EXE-vel
kódolt szöveget a UNIX uudecode programja nem tudja visszakódolni.
Ennek ellenére álljon itt egy UNIX-os példa a használatának
demonstrálására:
uuencode winnie.jpg pooh.jpg > winnie.uuEz a sor azt jelenti, hogy a winnie.jpg bináris fájlt legyen szíves a gép átkódolni ASCII-be UU kódolással a winnie.uu fájlba, és az esetleges késôbbi dekódolás utáni fájlnév pooh.jpg legyen. Az így kapott winnie.uu már minden további nélkül elküldhetô levélben. Valahogy így fog kinézni:
begin 644 pohh.jpg
M2&5L;&\A("!4:&%N:W,@9F]R(&UA:VEN9R!T:&ES('-I=&4@;&ES="!P;W-S
M:6)L92X@($YO=R!R96UE;6)E<BP@=V4@9&\@;W5R#0IB97-T('1O(&-H96-K
.
.
.
M96=E<B]A8F5K80T*:&%V96XN:6]S+F-O;2`@("`@("]I;F-O;6EN9R]T96UP
$#0H-"B
end
A MIME
Korántsem az UU az ideális megoldás a 8-bites levelezés problémáira. Ezért volt szükség a MIME (Multipurpose Internet Mail Extensions - RFC#1521) Internet protokoll kifejlesztésére. Erre csak 1992-ben került sor.
A MIME-ot úgy konstruálták, hogy a hagyományos - SMTP alapú - MTA-ekkel változtatás nélkül használható legyen. A MIME által bevezetett új fejrészmezôk:
MIME-Version: A levelezôprogramokat az egyes MIME verziók megkülönböztetésében segíti.
Content-Type: Ennek a mezônek az a célja, hogy elegendô információt nyújtson a címzett levelezôprogramjának az üzenetben lévô adatokról ahhoz, hogy az ki tudja választani a megfelelô módot a megjelenítésre. 7 fô típusa van: text (szöveg), multipart (több különbözô típusú adatból álló), message (az üzenetbe ágyazott teljes levél), image (grafikus adat), audio (hanganyag), video (mozgó kép), application (egyéb típusú adat). A "sima" RFC#822-es levél típusa például "text/plain; charset=us-ascii" (az us-ascii az altípus). A magyar ékezetes levelezéshez az ISO-8859-2 (ISO Latin-2) kódkészlet ajánlott!
Content-Transfer-Encoding: Az alkalmazott kódolási eljárás. A 7bit, 8bit és binary esetén nincs kódolás. A quoted-printable a 33-60 és a 62-126 kódú karaktereket nem változtatja meg. A 9-32 karakterekbôl TAB-ot vagy SPACE-t csinál(hat). A többit egy = jelet követô hexadecimális számként ábrázolja, például a 12 (ASCII soremelés) az =0C. A base64 alkalmas a legkevésbé az emberi olvasásra dekódolás nélkül. Kicsit hasonlít a UU-ra. Valahogy így néz ki:
/9j/4AAQSkZJRgABAQAAAQABAAD//gBHQ1JFQVRPUjogWFYgVmVyc2lvbiAz
LjEwICBSZXY6IDEyLzE2Lzk0ICBRdWFsaXR5ID0gOTAsIFNtb290aGluZyA9
IDAK/9sAQwADAgIDAgIDAwMDBAMDBAUIBQUEBAUKBwcGCAwKDAwLCgsLDQ4S
EA0OEQ4LCxAWEBETFBUVFQwPFxgWFBgSFBUU/8AACwgDcAJ9AQERAP/EAB8A
...
Két elhagyható mezô van még: a Content-ID és a Content-Description.
Magasszintû levelezôprogramok ezeket a MIME mezôket "eltakarják" a felhasználó elôl, és legfeljebb egy Attachment: címkét látunk helyettük, ahol a könyvtárunkban lévô esetlegesen továbbítani kívánt bináris fájl nevét kell csak megadnunk.
MIME kompatibilis levelezôprogram például
a PINE (UNIX, VMS, DOS, Windows), az ML (UNIX - X - Motif), Internet
Mail (Windows), Eudora (Windows) és a PMAIL (DOS, Windows).
Az Elm (UNIX) módosított verziói a metamail
programcsomag segítségével tudnak MIME üzeneteket
kezelni.
A fejlécekben gyakran szerepelnek ilyen, és hasonló
mezôk:
From: Csongor@sch.bme.hu (Somogyi Csongor) From: Somogyi Csongor <CSONGOR@SCH.BME.HU> From: "Somogyi Csongor" <Csongor@sch.bme.hu>Mindháromból a csongor@sch.bme.hu cím olvasható ki.
MAILER-DAEMON így, vagy hasonlóan nevezi magát a levelezôrendszerünk, mikor üzenetet küld nekünk. Ezek rendszerint hibaüzenetek. Ha nem értjük ôket, mutassuk meg (vagy küldjük el) egy helyi "szakinak"! A "Nem tudok levelet küldeni a valaki@valahol címre. Miért?" típusú kérdésekre ugyanis szinte lehetetlen válaszolni. Egy ilyen üzenet viszont sokat segít. érdemes el is olvasni az üzenetet, mielôtt azonnal segítségért szaladnánk. Például a User unknown majdnem biztosan a hibás címzés eredménye. Lehet, hogy rossz címet kaptunk. A Host unknown már jelentheti azt is, hogy valamelyik gép ideiglenesen nem érhetô el, de általában ilyenkor is gyakoribb az elírás. Postmaster Minden hosztnak, vagy körzetnek feltételezhetôen van egy postmaster nevû postafiókja, ahová a levelezéssel kapcsolatos problémáinkkal fordulhatunk. www-l A kötôjelet tartalmazó neveknek általában speciális jelentésük van. A BITNET levelezési listák témakör-l@host.bitnet típusúak, de a BITNET-en kívül is kedvelik ezt az elnevezést. A listára küldött levelet mindenki megkapja, aki "feliratkozott" rá listservernél vagy a listanév-request adminisztratív címen. Nagyon rossz ötlet fel- ésleiratkozási kérelmeket a listára postázni! majordomo A levelezési listára küldött levelet egy ún. LISTSERV listserver program "szórja szét" a lista LISTPROC olvasóinak. A fel- és leiratkozást is a listserver intézi, és help-et is ad, ha a Subject: mezôbe vagy az üzenet elsô sorába egy HELP szót írunk. Ezeknek a programoknak gyakran dokumentumtáruk is van a listára érkezett régebbi levelekbôl vagy egyéb anyagokból. Somogyi.Csongor Egyre több rendszer fogadja el a userek teljes név alapján való megcímzését. A kereszt- és a vezetéknevet . vagy _ jel választja el. (Szóközt tenni a postafiók címekbe "nem egészséges".) csongor A csongor felhasználói nevû barátunk postafiókja. local%domain Az %-ot tartalmazó postafiók nevek további címeket hordoznak magukban. A % jelet a levelezôrendszerek jobbról balra haladva @-ra cserélik; és mint új címet értelmezik, ahová továbbküldik a levelet. Például elôfordul, hogy a user@A-domain címre nem tudunk levelet küldeni a gépünkrôl, de biztosan tudjuk, hogy a B-domainról igen. Ekkor egyszerûen így kellcímezni a levelet: user%A-domain@B-domain - és meg fog érkezni.
Leggyakrabban a mail domainek egy intézményt jelölnek
ki. Felépítésük hierarchikus:
postafiók@alkörzetN...alkörzet2.alkörzet1.fôkörzetA Csongor@sch.bme.hu például így szedhetô alkotóelemeire:
Postafióknév: Csongor (mezei felhasználói név) 2. alkörzet: sch (Schönherz Kollégium) 1. alkörzet: bme (Budapesti Mûszaki Egyetem) fôkörzet: hu (Magyarország)A nagyobb számú alkörzetek a kisebbek által hordozott információt pontosítják.
Fôkörzetek
A fôkörzeteknek 3 típusa van: országok, intézmények és hálózatok. Az országokat az ISO 3166 szabvány szerinti kétbetûs rövidítésük jelöli.
Néhány európai ország kódja
AT Ausztria IT Olaszország BG Bulgária LT Litvánia BE Belgium LU Luxemburg CH Svájc NL Hollandia CZ Csehország NO Norvégia DE Németország PL Lengyelország DK Dánia PT Portugália ES Spanyolország RO Románia FI Finnország RU Oroszország FR Franciaország SE Svédország GR Görögország SI Szlovénia HR Horvátország SK Szlovákia HU Magyarország SU a volt Szovjetunió IE írország UA Ukrajna IS Izland UK vagy GB Nagy-BritanniaA britek és az új-zélandiak sajátossága, hogy megfordítják az alkörzetek sorrendjét. A britek az út bal oldalán közlekednek a jármûveikkel, nem kell fennakadni azon sem, hogy a körzeteiket is fordított sorrendben írják. Így aztán néha találkozhatunk ilyenfajta címekkel:
bob@UK.oxbridge.chemistryEzeket a körzeteket Nagy-Britannián kívül "vissza" kell fordítani. Ezt az országokat összekötô átjárók (gateway-ek) általában elvégzik helyettünk. Kivéve például, ha névjegykártyán kapunk ilyen címet.
A második csoportba tartoznak az intézmény fôkörzetek
COM kereskedelmi cég EDU oktatási, kutatóintézmény NET a hálózati szolgáltató MIL katonai szervezet GOV kormányintézmény ORG egyéb (non profit) intézményEzek az ARPA-Internethez tartozó alhálózatok fôkörzetei. Az ideális az lenne, ha ezek az US fôkörzet alkörzetei lennének, de amikor a körzetrendszert megalkották, még eszébe sem jutott senkinek, hogy esetleg az USA-n kívül is lesznek a hálózatnak részei.
Újabban találkozni lehet egyéb furcsa domainekkel is. Például:
INT nemzetközi szervezetAz Internethez nagyon sok más eltérô felépítésû és rendszerû hálózat kapcsolódik. A hálózati fôkörzet ezeket integrálja az Internet egységes név-körzet címzési rendszerébe:
host!user user@host.uucp user at host user@host.bitnetíme néhány hálózati fôkörzet
aristotel francia akadémiai hálózat arpa ARPA-Internet, amerikai hadügyi kutatóihálózat bitnet amerikai akadémiai, kutatóihálózat cdn kanadai kutatói hálózat csnet amerikai számítástechnikaitanszékek hálózata dec DEC EASYnet dfn Német X.400-as hálózat earn európai akadémiai kutatóihálózat funet finn egyetemi hálózat hepnet fizikus hálózat iris spanyol X.400-askutatóihálózat surfnet holland X.400-as kutatóihálózat uninet norvég kutatói hálózatés íme még néhány hálózat ill. szolgáltató, akiknek nincsen külön fôkörzetük:
12345,678 12345.678@aol.com 12345,6789 12345.6789@compuserve.com abcd123a abcd12a@prodigy.com first second first.second@f789.n456.z123.fidonet.org 123:456/789 host::user ? (DECnet user)A ? azt jelenti, hogy nem tudható elôre, hogy a VMS mail DECnet címébôl hogyan fog a gateway körzetet gyártani.
Telnet:
ELLA hugbox.sztaki.hu 203 Netfind netfind.vslib.cz (login: ) Netfind nic.uakom.sk (login: ) Netfind netfind.fnet.fr (login: ) KIS info.cnri.reston.va.us 185E-mail:
Whois whois@whois.internic.net HIX help@hix.comWWW site-ok:
Netfind http://www.nova.edu/Inter-Links/netfind.html Four11 http://www.four11.com Lookup http://www.lookup.com Infoplus http://www.infop.com/phone InterNIC http://ds.internic.net E-mail Book http://www.vpm.com/emailbook Pobox http://www.pobox.com/p3 SIC http://www.sic.eunet.hu/email/email.shtml HIX http://hal9000.elte.hu/hix/radir.html KIKI http://www.hungary.com/kiki
mail [-iInNv] -f [fájlnév]
mail [-iInNv] [-u user]
-v részletesebb üzenetek.
-i nem szakad meg megszakításkérésre
-I interaktív módforszírozása
-n nem olvassa be az /etc/mail.rc-t induláskor
-N induláskor nem írja ki a postafiókban
várakozó levelek fejlécét
-s a subject megadása parancssorból
-c másolat (cc)
-b bcc
Annyit jó még tudni róla, hogy, ha véletlenül elindult, az exit, ex, vagy x parancsokkal lehet anélkül elhagyni a terepet, hogy a levelek egy részét a $HOME/mbox fájlba mentse, vagy egyszerûen örökre eltüntesse ôket.
Fômenü M További parancsokat mutat O Új levél szerkesztése C A kötet tartalomjegyzéke I Kötetek listája L Váltás adott kötetre G Segítség (Help) ? Kilépés Q
-------------------------------------------------------------------------- | PINE 3.93 MESSAGE TEXT Folder: INBOX Message 3 of 4 ALL | | | | Date: Fri, 13 May 1995 17:51:17 -1000 | | From: Sokondar Eniko <eniko@sch.bme.hu> | | To: Sara Endre <endre@sch.bme.hu> | | Cc: | | Subject: Kerdes | | | | Szia! | | | | Szeretnék Pine-t installálni DOS alá. Úgy tudom, te is azt használsz. | | Honan tudom letölteni a programot? | | | | Enikô | | | | | | | |? Help M Main Menu P PrevMsg - PrevPage D Delete R Reply | |O OTHER CMDS V [ViewAttch] N NextMsg Spc NextPage U Undelete F Forward | --------------------------------------------------------------------------Mozgás a kötet tartalomjegyzékében
A levél-olvasó ablakban a fejlécet láthatod és alatta az üzenetet magát. Ha az üzenet csatolt állományokat is tartalmaz, a Pine csak felsorolja, de nem jeleníti meg ôket.
A legfelsô sor mutatja a program verziószámát; az ablak nevét; a kötetet; azt, hogy hányadik üzenetet látod; hogy a kötetben hány üzenet van összesen és melyik részét látod az üzenetnek. Mint minden Pine ablakban, az alsó két sor itt is az elérhetô parancsokat mutatja.
Elôzô levél P Következô levél N Ugrás adott sorszámú levélre J Következô új levél [TAB]Mûveletek az aktuális levélen
Kinyomtat (ne erõltesd) Y Megválaszol R Szerkeszt + továbbküld F Továbbpasszol # B Törlésre kijelöl D Törlést megszüntet U Címet átvesz a címjegyzékbe T Félretesz másik kötetbe S Elment fájlba E Teljes fejlécet mutat # H Állapotjelzôt megváltoztat # * UNIX parancsnak továbbít (csô) # |Mozgás a levélben
Elôzô képernyô - Következô képernyô [SPACE] Adott szót megkeres W Csatolt állományt megmutat, elment V
--------------------------------------------------------------------------- | PINE 3.93 COMPOSE MESSAGE Folder: INBOX 4 Messages | | | | To : | | Cc : | | Attchmnt: | | Subject : | | ----- Message Text ----- | | | | | | | | o o o o o o . . . ____===_T__ ____========_T__ ____========_T__ | | o _____ || | | sinko@ | | Veszprém | | | .][__n_n_|DD[ ====___ | Csibi | | almos.vein.hu| | Paál u.4/B | | | >(________|__|_[_______]_|_________|_|______________|_|_____8200_____|_|| |__/oo OOOOO oo` ooo ooo 'o^o o^o` 'o^o o^o` 'o^o o^o` | | | | | |^G Get Help ^C Cancel ^R Read File ^Y Prev Pg ^K Cut Text ^O Postpone | |^X Send ^J Justify ^_ Alt Edit ^V Next Pg ^U UnCut Text ^T To Spell | ---------------------------------------------------------------------------A kurzor mozgatása
A legtöbb terminálon a nyilakkal lehet mozgatni a kurzort a négy égtáj irányába. Emellett használhatók az alábbi billentyûkombinációk is:
Vissza egy karakterrel [Ctrl] + B Elôre egy karakterrel [Ctrl] + F Föl egy sorral [Ctrl] + P Le egy sorral [Ctrl] + N Sor elejére [Ctrl] + A Sor végére [Ctrl] + E Föl egy képernyônyit [Ctrl] + Y Le egy képernyônyit [Ctrl] + V Következô szóra ugrik [Ctrl] + [Space]A szöveg szerkesztése
Törli az aktuális karaktert [Ctrl] + D Törli a megelôzô karaktert [Ctrl] + H Kijelölô üzemmód & [Ctrl] + ^ Kivágja a kijelölt blokkot, vagy az [Ctrl] + K aktuális sort "Kiegyengeti" a bekezdést [Ctrl] + J Visszailleszti az utoljára törölt blokkot [Ctrl] + U vagy sort $Általános parancsok
Adott szót megkeres & [Ctrl] + W Segítség (Help) [Ctrl] + G Programfutást elfüggeszt * # @ [Ctrl] + Z Szövegszerkesztôt vált # @ & [Ctrl] + _ Újra rajzolja az ablakot ** [Ctrl] + L Fájl beolvasása [Ctrl] + R Helyesírás ellenôrzô @ [Ctrl] + T** Hasznos, ha valamit a terminálodra írnak, miközben a Pine-ban vagy. Ez megelôzhetô a mesg n shell-paranccsal.
@ A PC-Pine-ban nincsen meg.
& A fejrészben nem aktív.
$ A [Ctrl] + U kettôs jelentése:
A [Ctrl] + U alapjelentése, hogy visszailleszti az utoljára
törölt blokkot vagy sort. Viszont közvetlenül egy [Ctrl]
+ J után a bekezdést állítja vissza eredeti,
"kiegyengetés" elôtti állapotába.
Akciók
Elküld [Ctrl] + X Félretesz [Ctrl] + O Megsemmisít [Ctrl] + CVezérlô parancsok a fejlécben
Amikor a kurzor a fejléc mezôkben van, némelyik vezérlô parancsnak különleges jelentése lehet. A változásokról az ablak alján lévô menübôl is tájékozódhatunk.
Állomány csatolása [Ctrl] + J További fejlécmezôk [Ctrl] + R Váltás a címjegyzékbe [Ctrl] + TA [Ctrl] + R (Rich Header) hatására elôtûnô fejrészmezôk között a 3.92-es verziótól már megtalálható az "Lcc" (List CC) is, amivel frappánsan kezelhetôk kisebbfajta privát disztribúciók (körlevelek). Az itt felsorolt címek helyett a címzett a "To" mezôben csak annyit fog látni, hogy "Undisclosed recipients", vagy amit a feladó a To mezôbe írt ":"-tal lezárva.
A Pine nem használja a [Ctrl] + S (XOFF) kombinációt, de a rendszerben ennek ellenére lehet hatása. Ha rejtélyes okból "lefagy" a terminálunk, próbáljuk ki, hogy a [Ctrl] + Q (XON) segít-e!
--------------------------------------------------------------------------- | PINE 3.93 FOLDER INDEX Folder: INBOX Message 3 of 4 NEW | | | |+ A 1 May 13 Matthew Messinger (4,804) Bulletin Boards | | D 2 May 16 Laura Gilmore (1,675) Re: Whois Server Down? | |+ N 3 May 17 Ross Armstrong (1,822) Re: phone numbers | | N 4 May 17 Steve Ericson (1,739) E-mail to Panix | | | | ? Help M Main Menu P PrevMsg - PrevPage D Delete R Reply | | O OTHER CMDS V [ViewMsg] N NextMsg Spc NextPage U Undelete F Forward| ---------------------------------------------------------------------------A legfelsô sor mutatja a kötet nevét, és hogy mennyi levél van benne. Alatta látható a levelek listája. Miden levélnek egy sora van a tartalomjegyzékben, ami az alábbiakból áll:
Állapotjelzô(k)
+ közvetlenül a feladótól érkezett A megválaszolt D törlésre kijelölt N új X csoportos mûveletekhez kijelölt * fontosnak tituláltSorszám
A feladás idôpontja
A feladó
A levél mérete
Ami kifér a képernyôre a témakörbôl
Az alsó két sor, mint mindig, az elérhetô
parancsokat mutatja.
Mozgás a tartalomjegyzékben
Elôzô üzenet P Következô üzenet N Elôzô képernyô - Következô képernyô [SPACE] Adott sorszámú üzenetre ugrik J Megkeresi a szót a listában W Következô új levél [TAB]Mûveletek az aktuális levélen
Kinyomtat Y Megnéz V Megválaszol R Szerkeszt + továbbküld F Továbbpasszol # B Törlésre kijelöl D Törlést megszüntet U Címet átvesz a címjegyzékbe T Félretesz másik kötetbe S Elment fájlba E Állapotjelzôt megváltoztat # * UNIX parancsnak továbbít (csô) # | Rendez S Kijelölt leveleket ténylegesen töröl X Teljes fejlécet mutat # H Kiválaszt csoportos mûveletekhez # ; Parancsok a kijelölt levelekre # A Csak a kijelölt leveleket mutatja # Z# Konfigurálástól függôen elérhetô parancs
News parancsok
Feliratkozás A Leiratkozás D
--------------------------------------------------------------------------- | PINE 3.93 ADDRESS BOOK Folder: INBOX Message 3 of 4 NEW | | | | kandura Zsanett, Pandur KANDURA@btkstud.jpte.hu | | pine-help Pine Help szolgalat help@art.nowhere.edu | | | | irc IRC-HU DISTRIBUTION LIST: | | Cakes@sch.bme.hu | | Steve@sch.bme.hu | | selmi@ludens.elte.hu | | gorgo@ludens.elte.hu | | | | | | ? Help M MainMenu P PrevField - PrevPage D Delete S CreateList| | O OTHER CMDS E [Edit] N NextField Spc NextPage A Add Z AddToList | ---------------------------------------------------------------------------A címjegyzék ablakban 3 oszlop látható. Az elsô a rövid név (nickname, becenév), amit begépelsz. A második oszlop az illetô igazi neve, ami majd megjelenik, a harmadik oszlop tartalmazza a címet.
Egy egyszerû bejegyzéshez egyetlen cím tartozik. Ellenben létre lehet hozni (disztribúciós) listákat is, amivel egyszerre több címre is küldhetôk (kör)levelek. Ezeket a listaneveket érdemes a "To" helyett az "Lcc" mzôbe írni (Ctrl + R - az üzenet szerkesztô ablakban).A címzettnél a "To" mezôben ilyenkor a listanév szerepel majd, ahelyett, hogy megjelenne az összes cím.
Mozgás a címjegyzékben
Elôzô bejegyzés P Következô bejegyzés N Elôzô képernyô - Következô képernyô [SPACE] Megkeresi az adott szót WMûveletek
Szerkeszt E Töröl D Egyszerû bejegyzés létrehozása A Lista létrehozása S Új címet ír a listához Z Fájlba ment XHa a címjegyzéket lapozgatva megnyomjuk a C gombot, nemcsak egyszerûen az üzenetszerkesztô üzemmódba kerülünk, hanem az aktuális cím - amin a kurzor állt elôzôleg - meg is jelenik a "To" mezôben.
Ha egy bejegyzést szerkesztesz, lehetôséged van a 3 látható mezôn kívül megjegyzést is elhelyezni (ami természetesen a levélben nem fog látszani), valamint megadni, hogy melyik kötetbe kerüljön az elküldött levélrôl másolat (Fcc).
---------------------------------------------------------------------------
| PINE 3.93 CONFIGURATION MENU Folder: INBOX 4 Messages |
| |
| personal-name = Revoly Andras |
| user-domain = sch.bme.hu |
| smtp-server = balu.sch.bme.hu |
| nntp-server = news.bme.hu |
| inbox-path = {muff.sch.bme.hu}INBOX |
| folder-collections = Saved-Email {muff.sch.bme.hu}mail/[] |
| "DALOK" dalok/[] |
| news-collections = <No Value Set> |
| default-fcc = <No Value Set: using "sent-mail"> |
| postponed-folder = <No Value Set: using "postponed-msgs"> |
| read-message-folder = <No Value Set> |
| signature-file = <No Value Set: using ".signature"> |
| global-address-book = /etc/addressbook |
| address-book = <No Value Set: using .addressbook> |
| feature-list = |
| Set Feature Name |
| --- ---------------------- |
| [X] enable-full-header-cmd |
| [X] enable-unix-pipe-cmd |
| |
| ? Help E Exit Config P Prev - PrevPage A Add Value |
| C [Change Val] N Next Spc NextPage D Delete Val W WhereIs |
---------------------------------------------------------------------------
Itt személyre szabottan állíthatunk be szinte minden
funkciót, anélkül, hogy elhagynánk a levelezôt.
Néhány változtatás viszont mindaddig hatástalan
marad, míg ki nem lépünk a Pine-ból és
újra nem indítjuk. Az alábbi billentyûk használhatók:
Megváltoztat C Töröl D Hozzáad, létrehoz A Bekapcsol S Kikapcsol, töröl U
(A) kandura@btkstud.jpte.hu,
(B) kandura@unicorn.sch.bme.hu
és a (B)-re címzett leveket szeretnénk az (A) címû postafiókban olvasni. Ez esetben a feladat egy lehetséges megoldása:
unicorn:/tmp> cd
unicorn:~> cat > .forward
kandura@btkstud.jpte.hu
[Ctrl-D] ("D"-t ütünk, miközben lenyomva tartjuk a "Ctrl" billentyût)
unicorn:~> chmod 600 .forward
Vesszôvel elválasztva több címet is fel lehet sorolni. Ha a cím elôtt "\" jel van, a helyi levelesládában is marad egy másolat. Ha a levelet egy programnak szeretnénk továbbadni, egy "|" (pipe) jel után kell megadni a programnevet.
Átirányítás megtekintése:
unicorn:~> cat ~/.forward
Átirányítás törlése:
Itt szeretném
felhívni a figyelmet, hogy a beérkezõ leveleket nem
fogjuk örökké tárolni. Vagy törlöd a
leveled - célszerû elõtte elolvasni -, vagy nem, de
ekkor célszerû valamilyen biztonságos helyre vinni,
ahol nem találom meg, különben - egy idõ után
- én törlöm, vagy egyszerûen nem kapsz több
levelet.
Levelezési csoportok
Egyenlõre nem
iratkozhatsz fel levelezési listára, ha megteszed, akkor
elõszõr kapsz tõlem néhány illedelmes
levelet, hogy iratkozz le róla, ha nem teszed, akkor ugrik az Email
címed!
Levelezési csoportok százai
találhatóak az Interneten -összefogva az azonos érdeklõdésû
embreket, fórumokat teremtve számukra. Mûködése
olyan folyóiratéhoz hasonló, amelybe bárki
írhat cikkeket. Amennyiben feliratkozol valamelyikre - csak ne túl
sokra -, a listára érkezõ leveleket Te is megkapod
a postafiókodba (egy ideig). A listákat esetenként
egy személy - a moderátor - kezeli, ebben az esetben
nála kell jelentkezned és õ dönti el, hogy csatlakozhatsz-e,
illetve hogy mely levél lesz publikus és melyik nem, stb.
Az esetek többségében azonban egy program intézi
a teendõket, így minden automatikus. A bejelentkezõ
leveleket - amelyek általában azt az egy sort, tartalmazzák,
hogy „subscribe" (elõfizetés) - általában
ilyen címre kell küldeni:
Általában nem azon a címen
kell bejelelentkezned, ahová a közkincsé szánt
leveledet kell küldeni. A levelek helye: listanév@gépnév.
Hírcsoportok
(news)
A news vagy másképpen
netnews egy hatalmas, világméretû hirdetõtábla/hirdetési
újság. Mint egy rendes hirdetésekre szakosodott lap,
itt is rovatok vannak, a rovatokat news-group -oknak, azaz csoportoknak
nevezik. Ma kb. 3000-4000 csoport van, azaz van mibõl csemegéznünk!
Kétféle csoport létezik: a moderált
(moderated) és a nem-moderált. Az elõbbi azt
jelenti, hogy az itt levõ hirdetéseket bárki olvashatja,
válaszolhat is rá, de a csoport moderátora dönti
el azt, hogy a válasz érdemes-e arra, hogy mindenki számára
megjelenjen. Az utóbbinál nincs kontrol, mindenki azt ír,
amit akar. (Persze ha olyasvalamit ír az adott csoport hírei
közé, amely nem oda tartozik, akkor általában
meg is kapja érte a magáét.) Az olvasáshoz
kell valamilyen hírolvasó program (mint a Kudlik Júlia),
mivel a news anyaga nem a postaládádba érkezik, hanem
a távoli szerveren tárolódik.
A csoportok érdeklõdési
kör szerint épülnek fel, a csoportnevek hasonló
szerkezetûek, mint a logikai címek, csak balról jobbra
olvasandóak.
elte.ludens ezen géppel
kapcsolatos információk
Az alábbiak "világi" csoportok
A rövidítések jelentése:
Távoli bejelentkezés
(telnet)
Ez az internet legfontosabb programja,
ennek segítségével tudunk egyáltalán
bejelentkezni egy gépre. Használata: telnet gép-cím.
A kapcsolat megléte esetén a megadott gép jelentkezik
és megadhatjuk saját nevünket és jelszavunkat.
Ezek után az a gép, amelyrõl elindítottuk a
bejelentkezést, ideiglenesen megszûnik számunkra létezni,
és azzal a géppel kommunikálunk, amelyikre rájelentkeztünk.
A kapcsolat felvétele általában
automatikus, azaz ha megadjuk az adott gép logikai címét,
akkor a telnet program megkérdezi a name-server-tõl a fizikai
címet és azzal a géppel próbál kapcsolatot
teremteni. Komoly probléma van akkor, ha a name-server halott, ilyenkor
jól jön, ha tudjuk az adott gép fizikai címét
is.
A kiindulási gépünkhöz
úgy jutunk vissza, hogy kijelentkezünk a kapcsolt géprõl.
Természetesen a kapcsolt géprõl az ottani telnet program
indításával továbbléphetünk, de
ilyenkor már két olyan gépen leszünk bejelentkezve,
amelyet valójában nem használunk, stb.
telnet picasso
Persze ehhez lennie kell a gépeden
a telnet nevû programnak. Ha a nejanet.hu domain-en kívüli
gépre akarsz bejelelentkezni, akkor nem elég a gépnév.
Példa:
A kapcsolat létrejötte után,
a bejelentkezésbõl csak akkor lesz valami, ha ezen a távoli
gépen van account-od, azaz tudsz egy felhasználói
nevet és a hozzátartozó esetleges jelszót.
Sok gépen van vendeg, vagy guest nevû felhasználó,
amikhez nincs jelszó. Ha ki akarsz jelentkezni, akkor egy bátor
exit-et kell gépelned, ha meg fogalmad sincs mit csinálhatsz,
akkor próbálkozz egy kérdõjellel!
finger
Arra való, hogy információt
szerezzünk egy adott gépen éppen bejelentkezett felhasználókról
vagy egy adott felhasználóról. Használata ezek
szerint kétféle lehet:
Az elsõ változat általában
felsorolja a bejelentkezett user-ek neveit, hogy éppen mely programot
futtatják és azt, hogy honnan jelentkeztek be. A második
változat elárulja a felhasználó valódi
nevét, az utolsó bejelentkezésének idejét
és azt is, hogy mikor olvasta utoljára a leveleit! Paraméter
nélkül indítva a finger-t az adott gépen levõ
felhasználókról adja meg az elsõ változatnál
szereplõ információkat.
Ez a program (mármint a szerver
oldali része) elég sok dolgot elárul az adott gépen
dolgozókról, ezért gyakori, hogy nem installálják
(pl. dtalk.inf.elte.hu) vagy csak az adott gépre bejelentkezve,
paraméter nélkül indítva lehet megkapni az információkat
az adott gép felhasználóiról (pl. augusta.inf.elte.hu).
ping
Célja, hogy megállapítsuk
egy adott gép egyáltalán elérhetõ-e
és ha igen, akkor milyen válaszidõt ad. Használata:
ping gép-név (a gép címét is
meg lehet adni, sõt az az ideális). Sikeres kapcsolat esetén
csomagokat küld és fogad a megadott gépre/rõl
és kiírja a csomagok átviteli idejét. A WIN
'95 alatt a DOS-ban kell futtatni a ping programot ( megadva utána
a gép nevét vagy címét), míg Windows
3.11 alatt a Winsock könyvtárban lévõ trumping
programot kell elindítani. Ez utóbbi esetében is meg
kell adni a gép nevét (vagy címét), majd a
Start gombra kell kattintani, aztán 2-3 másodperc
után a Stop gombra. Ez után írja ki az eredményt,
persze angolul.
Vigyázat: ne felejtsünk
egy gépet "ping-elõ" állapotban, mert ez a program
erõsen terheli a hálózatot!
File átvitel
(ftp)
Az internet talán legfontosabb
lehetõsége, hogy file-okat vihetünk egyik géprõl
a másikra (ftp = file transfer protocol, azaz file átviteli
protokoll). Ezt kétféleképpen tehetjük meg: egyrészt
úgy, hogy az egyik gépen levõ saját file-jainkat
átvisszük a másik gépre, szintén a saját
könyvtárunkba, másrészt úgy, hogy publikus,
mindenki számára szabadon hozzáférhetõ
file-okat hozunk el magunknak egy, a világban távol levõ
géprõl. Az utóbbi módot anonymous, azaz
név-nélküli ftp-nek hívjuk.
ftp gép-cím.
Például: ftp
ames.arc.nasa.gov. Ezek után - a telnet-hez hasonlóan
- be kell jelentkeznünk az adott gépre vagy a saját
nevünkkel vagy, ha a publikus file-okra vagyunk kíváncsiak,
akkor az anonymous vagy az ftp névvel. Ilyenkor jelszóként
a saját e-mail címünket kell/illik megadni. Ha bent
vagy, akkor az alábbi parancsokat használhatod:
Ha Windows 3.11 alatt próbálkozol,
akkor a winftp programot kell futtatnod, ami a Winsock könyvtárban
van. Ez után meg kell adnod a Host nevét, azaz annak
a gépnek a nevét, ahonnan le akarsz valamit tölteni
és a userid-t, ami anonymous lesz. (a config részt
törölheted). Ez után kattints az Anonymous gombra,
majd a Connect gombra, aminek a hatására elindul a
kapcsolat felvétele a géppel. Ha sikerül kiépíteni
a kapcsolatot, akkor a bal ablakban fogod látni a PC-d meghajtóit
és az aktuális könyvtárat, a jobb oldali ablakban
az FTP-s gép könyvtárait. ( A pub könyvtárat
keresd, ott vannak azok a file-ok, amelyek publikusak!) Természetesen
mindkét gépen válthatsz könyvtárat és
ha nem anonymous vagy, akkor még létre is hozhatsz
könyvtárat a távoli gépen. Ha kijelölted
amit le akarsz tölteni, akkor a balra nyílra kattints, majd
várakozhatsz. Ha nem ASCII file-t töltesz le, akkor az átvitel
módja binary legyen! Ha eleged volt az FTP-bõl, akkor
exit.
archie
Az archie szerverek olyan gépek,
amelyekre idõnként elküldik az anonymous ftp-vel elérhetõ
file-ok listáját és mi kereshetünk ebben az adatbázisban.
Nagy hibája, hogy csak a file-ok neveit és technikai paramétereit
tartalmazza, azaz tartalom szerint nem lehet keresni; csak abban az esetben
van esélyünk, ha sejtjük a file nevét.
Ezek a programok megkönnyítik
a hálózati címekben való eligazodást,
egy menüvezérelt felülettel lefedik az telnet/ftp/archie/news
hívásokat. Bár nagyon kényelmes eszközök,
használatukkal nem tanuljuk meg az elérni kívánt
címeket (sõt külön ügyesség szükségeltetik
ahhoz, hogy egyáltalán lássuk õket), így
ha egyszer elfelejtettük, hogy melyik szerver melyik menüjében
leltünk fontos információforrásra, akkor azt
elég nehéz ismét megtalálni (még rosszabb
eset, ha a gopher-t vagy lynx-et üzemeltetõ operátor
átstruktúrája egy kicsit a menüket...).
Word Wide Web
A ma legdivatosabb hálózati
információforrás a World Wide Web, azaz a bárhonnan
elérhetõ turkáló, böngészõ.
Tiszta Windows, azaz nagyon egyszerû használni. A www-szerverre
való csatlakozás után a szerveren levõ www
lapokat olvasgathatjuk grafikus formában, természetesen képi
és hangi információval együtt, illetve továbbmehetünk
más szervereken levõ www-re. Ez úgy történik,
hogy rákattintasz egy linkre (nálam kék és
alá van húzva), és elképzelhetõ, hogy
máris egy másik ország másik gépén
lévõ szöveget olvasod. Ezért hívják
ezt a tevékenységet szörfözésnek. Az iskolában
a vangogh nevû gépen Windows NT operációs
rendszer fut és erre van telepítve a Web-server (meg
a Name-server is, de errõl már korábban olvashattál).
Ez nagyjából azt jelenti, hogy egy csomó, egymással
kapcsolatban lévõ file van felmásolva az inetpub/www
könyvtárba (mappába, bocs). Ezen állományok
nagy része (nyilván nem a képek) html (hypertext
markup language) nyelven íródott, amely lehetõvé
teszi, hogy a szövegbe képeket, hangállományokat
és lineket (egy másik állományra történõ
hivatkozást) helyezhessünk. (Ha többet akarsz róla
tudni, akkor ajánlom a netscape.com
hómpédzsét . Persze vannak magyar helyek is, sõt
az Explorer-ben is van hivatkozás egy Web könyvre.)
Természetesen a böngészõ
program segítségével is lehet letölteni állományokat.
Ehhez olyan helyekre igyekezz, amelyeknél a név elõtt
nem www szerepel.
Például:
Azt, hogy hogyan kell a böngészõt
használni, majd a tanárod megmutatja, vagy ha nem, akkor
Te is rájössz magadtól. Azt azért megemlítem,
hogy ha nem akar elindulni az a fránya böngészõ
és Windows 3.1 alatt próbálkozol, nézd meg,
fut-e a WinSock (a TCPMAN nevû programot
elindítottad-e)! Ha nem, akkor indítsd el. Ha fut, akkor
nézd meg a Setup-ban, hogy jók-e a beállítások!
Ha fogalmad sincs, mi mit jelent, akkor a hálózati ETALON
könyvtárban a megfelelõ állományt másold
be WINSOCK könyvtárba!
IRC
Errõl nem szívesen írok, de a lényeg a következõ:
a felhasználók ún. IRC szerverekhez kapcsolódhatnak
fel, amelyek hálózatán keresztül az összes
IRC felhasználó elérhetõ. Ezek a felhasználók
folyamatosan beszélhetnek (írhatnak) egymással (egymásnak),
mint egy konferencián. Különbözõ csatornák
vannak, attól függõen, hogy milyen témákban
akarsz IRC-zni. A #ircbar -ban ismerkedni lehet, az általános
célú csatornákon, mint például a #magyar,
vagy a #csevej, általános témákban lehet
beszélgetni. A csatornák neve mindig egy # karakterrel
kezdõdik, hogy meg lehessen különböztetni a felhasználók
nevétõl. Természetesen a beszélgetésben
nem vagy köteles a saját nevedben részvenni, használhatsz
becenevet is. A csatornák jellemzõ "lakói" az opok.
Õk felügyelik a beszélgetést. Nevük elõtt
egy @ jel található. Ha IRC-zni akarsz, akkor szükséged
van egy programra, ami kommunikál a szeverekkel és
a többi felhasználóval. Windows alatt a mIRC-t
szokták használni.
listanév-request@gépnév
vagy majordomo@gépnév (ekkor a program fog válaszolni)
Például létezik
a user-service nevû lista, melynek témája az
Internet információs rendszerei. Feliratkozni úgy
kell, hogy írsz egy levelet a user-service-request@fserv.kfki.hu
címre, melyben csak annyi legyen, hogy subcribe név.
(Persze a név a saját email címed.) Ha hozzá
akarsz szólni, a user-services@fserv.kfki.hu címre
küld a leved. Ha már eleged van a levélekbõl
MOND LE õket. Ekkor azt írd a levedben, hogy unsubcribe
név.
Egyébként a amikor feliratkozol,
akkor kapsz egy levelet, amelyben leírják Neked a legfontosabb
tudnivalókat, köztük azt is, hogyan kell „lelépni"
a listáról. Na ezt ne felejtsd el!
Ha esetleg Linux-ot akarsz tanulni,
akkor ajánlok még egy levelezõlistát:
linux-kezdo@garfield.sch.bme.hu
Feliratkozás:Írni
kell egy levelet a linux-kezdo@garfield.sch.bme.hu címre az alábbi
tartalommal: subscribe linux-kezdo
A végén is szeretném jelezni, hogy ilyenre
csak az iskola iratkozhat fel, Te nem. Ha mégis megteszed, az E-mail
címed bánja majd!
Például (ezek csak az
elte news-szerverén, a ludens-en látszanak és persze
magyarul)
elte.maci macik hirdetõtáblája
comp.os.linux
comp.os.ms-windows.programming
comp.lang.modula-2
comp.lang.c
comp.os.ms-windows.announce
alt.binaries.pictures.cartoons
alt.books.asimov
rec.sound.beatles
sci.techniques.postdoc
rec.video.satellite
rec.arts.movies
news.lists
news.answers
misc.creativity
soc.culture.china
A "jobb" - azaz technikai jellegû
news-group-okban szokott lenni egy speciális cikk, a FAQ - frequently
asked questions (and answers) - azaz a gyakran kérdezett kérdések
(és válaszok) gyûjteménye. Általános
elv az, hogy ha kérdésed van, akkor elõször végigolvasod
a FAQ-ot (ha van) és csak utána kérdezel. Ha olyan
kérdést teszel fel, amelyet rajtad kívül 4584-en
feltettek már, akkor igen csúnya válaszokra számíts
segítség helyett...
A SUN-ra úgy tudsz bejelentkezni,
ha a DOS-ban elindítod a telnet programot (a WIN '95-ös gépteremben):
telnet gemini.ektf.hu
Ha Windows 3.1 alatt küzdesz,
akkor a Winsock könyvtárban lévõ trmptel
programot kell futtatnod, a többi ugyanaz. Egyszer célszerû
bejelentkezni, ha szeretnéd az email-ed tartozó jelszót
megváltoztatni. Ha sikerült bejelentkezned, akkor a passwd
paranccsal tudod a jelszavadat megváltoztatni.
finger@gép-név
vagy finger user-név@gép-név
Fõbelövésre
számíthat az is, aki nagyméretû csomagokkal
pingeli a gépet.
dir aktuális könyvtár tartalma
cd könyvtárváltás
binary a file átvitel bináris legyen
ascii a file átvitele szöveges legyen-csak szövegfile - okra!
get file-név az adott file elhozása a saját gépünkre
get file-név saját-név az adott file elhozása a saját gépünkre - új névvel
put file-név az adott file elküldése a távoli gépre
put file-név távolinév az adott file elküldése a távoli gépre - új névvel
mget file-spec a file-specifikációnak megfelelõ file-ok elhozása (*.zip)
mput file-spec a file-specifikációnak megfelelõ file-ok elküldése
hash kirak egy # jelet minden átvitt blokk esetén
! parancs végrehajt egy parancsot a saját gépünkön
close kilépés a géprõl, ahová beléptünk
bye lásd close, de az ftp-bõl is kilépsz
Rögtön jelezném is, hogy
leggyakrabban Unix-os géppel találkozol, tehát kell
majd tudnod néhány Unix parancsot is, legalább a könyvtárváltást
(cd) és a tartalomjegyzék kiíratását
(ls), persze csak akkor, ha tudni akarod, mit lehet errõl a géprõl
letölteni.
Itt szeretném megjegyezni, hogy
ezek az FPT szolgáltatók helyi feladatot is ellátnak,
ezért jó lenne, ha nem napközben töltenéd
le több megányi képeidet. Az is fontos lenne, hogy ha
nem tudod, mit is akarsz letölteni, akkor töltsd le a README,
INDEX állományokat, a saját gépeden nézegesd
meg õket és amikor választottál, akkor újra
jelentkezz be!
Használata: telnet archie-szerver-neve,
például
telnet archie.univie.ac.at
bejelentkezésnek adjuk meg az
archie nevet, ekkor nem kérdez jelszót, hanem elindul a keresõprogram.
Fontosabb parancsai:
find file-név keres ilyen nevû file-t
mail e-mail-cím elküldi az utolsó keresés eredményét levélben
help teljes leírást ad, ez is elküldhetõ levélben!!!
bye kilépés
gopher,
lynx
Ezen állományok megjelenítésére
használunk különbözõ böngészõk
programokat, amelyek képesek ezeket a html nyelven írt file-okat
értelmesen megjeleníteni. Az iskolában az Internet
Explorer van mindenhol, fõleg azért, mert ez ingyen van,
szemben a Netscape Navigator programjával, amelyet csak „pénzzé
adtak. Most már ez is ingyenes, de késő. (Egyébként van fenn Navigator is!) Amikor elindítod
a böngészõdet, akkor azonnal láthatod az iskola
ottlapját (home page-ét, vagy magyarul hómepédzsét),
amelyet Busi tanár úr csinált. Minden Web serveren
- így a vangogh-on is) van egy ilyen kezdõ oldal, amely nyilván
az intézménnyel kapcsolatban tartalmaz szöveges, képes
(esetleg hangos) információkat. Vannak közöttük
szépek, csúnyák, lassan letöltõdõk,
és némelyikre szavazhatsz is.
ftp.kfki.hu
ftp.iif.hu
ftp.sunet.se (egy svéd
gép)
A programban be kell állítani
a neved, beceneved, az E-mail címed, majd ki kell választani
egy IRC szervert, vagy hozzáadni egy újabbat (pl. irc.bme.hu
vagy irc.internetto.hu). Ha sikerült a csatlakozás
(connect to irc server gomb), megjelennek a híresebb csatornák,
de Te is vehetsz fel újat. Neked a legalsó sorba kell gépelned
a mondanivalódat, felül látszanak az eddigi "dumák".
Itt jegyezném meg, hogy a Picasso-n (Linux alatt) is lehet IRC-zni.
Ha nem jössz rá hogyan, kérdezz meg!